Következzen vendégposzt egy kedves tanítványom, Andris beszámolója szóról szóra!
„Ez a beszámoló már régóta esedékes, azonban azért csak most írtam meg, mert úgy érzem, hogy mostanra jutottam el oda, hogy biztonsággal tudok nyilatkozni a tapasztalataimról.
2017. júniusban egy térdsérüléssel összefüggésben kerültem kapcsolatba Arnolddal. Maga a probléma, amivel felkerestem az volt, hogy a futástól megfájdult a térdem külső oldala. Kiderült, hogy nagy valószínűséggel a testem megbomlott struktúrája okozza a gondot. Az ennek kapcsán megejtett konzultációnk vezetett oda, hogy még ebben a hónapban elkezdtem járni hozzá Total Hybrid Trainingre, amitől azt vártuk, hogy segít a struktúra helyreállításában. Bár arról a mai napig nem tudok biztosat állítani, hogy az eredeti probléma megszűnt-e (mivel azóta nem futottam komolyabban), azt azonban mondhatom, hogy az említett fájdalom azóta nem jelentkezett. (Amint itt a jó idő, szándékomban áll letesztelni a dolgot, az eredményt pedig természetesen megosztom és frissítjük vele a jelen beszámolót.) Ettől függetlenül viszont számos olyan tapasztalatot szereztem az elmúlt 8 hónapban, amiről úgy gondolom, érdemes megosztani másokkal is. Főleg azért, mert – bár rendelkezem sportszakmai végzettséggel –, ezek közül egyesek eléggé megleptek.
Körülbelül 2 és fél hónap után már saját magam számára is érezhetően javult a mozgásminőségem, ami érzésem szerint azóta is folyamatosan fejlődik. A légzésem is elkezdett visszaállni az egészséges és természetes állapotba. Bár előtte is edzettem, az új típusú mozgásnak köszönhetően korábban nem (vagy csak a kamaszkorban) tapasztalt mértékben fejlődött az állóképességem és az erőm is. A sikerek hatására néhány hónap után úgy döntöttem, hogy belevágok a barbell edzésekbe is a THT mellett, így november elejétől kezdve belekóstoltam az erőemelés világába. Ez a két edzésforma együtt nagymértékű változást és fejlődést hozott magával.
Először is az erőszintem megdöbbentő mértékben növekedett, viszonylag rövid idő alatt. Ezt főleg két gyakorlatnál vettem észre, a barbell back squatnál és a deadliftnél. Jelenleg ott tartok, hogy az említett két gyakorlat kapcsán az edzéseken olyan súlyokkal vagyok képes dolgozni, amik korábban a maxolás kategóriájába tartoztak. (Vagy még oda sem.)
Emellett pedig a testkompozícióm is nagy változáson ment keresztül. Erőteljesen csökkent a testzsírszázalékom, és bátran állíthatom, hogy jobb „formában” vagyok, mint valaha. Mindezt anélkül, hogy kifejezetten törődtem volna ilyesfajta célok elérésével, vagy jelentős mértékben változtattam volna az étrendemen. Természetesen az összhatáshoz az izmok fejlődése is hozzájárult. Itt külön kiemelem a hasizmokat, a széles hátizmot és a lábizmokat. Ez utóbbiaknál különösen látványos a fejlődés. Ugyanis korábban bármennyit edzhettem rájuk, bármennyit „lábaztam”, látványra soha nem történt változás.
Az edzések pedig valóban a hétköznapokban is használható képességek birtokába juttatnak. Jelenleg fizikai munkát végzek, a fémiparban dolgozom és rengeteget segít, hogy az edzések a jó minőségű mozgásra és erőkifejtésre nevelnek. Ennek köszönhetően a nap végére kevésbé vagyok elfáradva, mint a kollégáim nagy része, valamint nem egy sérülést sikerült már elkerülnöm.
Végül pedig, zárszóként úgy gondolom, hogy jól jelzi a fent említett két edzésforma együttes hatását az, hogy az a fejlődés, amit általuk elértem, lehetővé tette, hogy akadály nélkül vegyem a Fitness Akadémia funkcionális tréner képzésének gyakorlati vizsgáját.”
Köszönöm a kedves szavakat, Andris, és példaértékű munkádat is!